Lucy szemszöge:
- Na és honnan szedted ezt a storyt? - Kiváncsiskodtam.
- Még egy blogon olvastam egyszer. -Válaszolta rám mosolyodva.
-Sütnétek még nekem mályvacukrot? -Szólt ki Niall.
-Ja persze.- Válaszoltam.
- Niall sosem tud betelni semmivel? -Kérdeztem Liamot mosolyogva, közben egy vékonyabb botra szúrtam pár mályvacukrot és sütni kezdtem.
- Niall sose. Szerintem feketelyuk van a gyomrában.- Mondta.
Mikor megsült a mályvacukor odavittük Niallnak aki rögtön bekebelezte őket.
- Látod? Mondtam!- Szólt Liam.
- Ja.- Feleltem.
- Nem megyünk kicsit sétálni? Vagy talán téged is megijesztettelek? -Kérdezte Liam nagy mosollyal az arcán.
- Mehetünk.- Mondtam.
Liam mellettem sétált. Beszélgettünk, de mikor oldalranéztem nem láttam őt.
- Liam?..... Merrevagy?- Mondtam elakadó hangon.
Hirtelen valaki megfogta a vállam hátulról. Megfordultam és Liam volt az.
- A frászt hoztad rám!.. Mostmár megijesztettél!- Mondtam.
Szorosan megölelt.
- Nyugi. Nem lesz semmi baj amíg én ittvagyok.
Egymás szemébe néztünk. Bár elég sötét volt. Liam közeledni kezdett hozzám. Már majdnem összeért az ajkunk amikor elfordultam.
~Most komolyan meg akart csókolni, jaj de hüly vagyok.~gondoltam magamban.
Liam szemszöge:
Nem értettem Lucy reakcióját, de meg kellett tudnom valamit.
Lucy..-Mondtam majd megragadtam a kezét és magam felé fordítottam.- Zaynt szereted?- Kérdeztem majd mélyen a szemébe néztem.
- Nem! De hogy jut ilyen az eszedbe?- Kérdezett vissza Luu.
- Úgy hogy mielőtt elmendtek aludni úgy bújtál hozzá.
- Az csak azért volt mert úgy megijedtem.
- De miért pont Zayn?
- Mert ő volt a legközelebb.
- De te ültél átt mellé!
- Mert Aquár akartam piszkálni!
- Ez gyenge kifogás.- Mondtam.
- És különben meg miértis érdekel ez annyira téged?
- Csak mert...
- De mégis miért?
- Ha annyira tudni akarod, azért mer..... szóval
- Szóval mi? Nyögd már ki kérlek.
- Féltékeny voltam jóóóó.
Lucy szemszöge:
Meglepődtem Liam válaszán. Szinte lefagytam.
- Én ezt nem értem. Miért voltál féltékeny?
- Ez nem egyértelmű?
Hirtelen valami zajt hallottunk. Mindketten abba az irányba néztünk. Nagyon megijedtem, odabújtam Liamhez
és a mellkasába temettem az arcom. Aztán ismerős hang ütötte meg a fülem.
- Sziasztok!- Mondta Aqua.
Elléptem Liamtól.
- Ma mindenki a frászt akarja rámhozni?- Mondtam.
- Micsak erre sétáltunk.- Mondta és megláttam a sötétben Niallt is.
- Jó. Na de már mehetnénk aludni nem?- Mondtam és ásítottam egyet.
- De!- Mondta Aqu.- Hiányzik a hálózsákom melege.
Visszamentünk a táborunkba.
- Menj be aludni a helyemre.- Mondta Niall.
- Jaj köszi!- Mondtam és nem is kellett több.. bemásztam a sátorba.
Liam szemszöge:
- Haver olyan képet vágsz. Mi történt?- Kérdezte Niall.
- Semmi... majdnem megcsókoltam Lucyt.- Feleltem.
- Ez neked semmi? Várj.. miért csak majdnem?
- Nem engedte...
Lucy szemszöge:
-Hmm romantikus séta Liammel az erdőben.- Nézett rám Aqua vigyorogva. Persze csak suttogott nehogy felkeltse a többieket.
Elszomorodtam.
- Most meg miért vágsz ilyen képet? Mi történt?
- Meg akart csókolni.- Jelentettem ki.
- És ezzel mi a baj?
- Az, hogy én nem tudom mit érzek iránta, és félek hogy ha belemennék minden erőltetett lenne. És azt én nem akarom.
- És ezt neki is elmondtad?
- Nem....ömm
- Pedig ezt meg kéne beszélnetek.
- Oké. Holnap reggel.
Lefeküdtünk és egyszercsak Harry felhorkantott. Aquával egymással szembe voltunk fordulva és gyorsan a szánk elé kaptuk a kezünket, hogy ne kezdjünk el hangosan röhögni. Mikor átment rajtunk nagynehezen elaludtunk.
................
-Áúúúúú.- Kiáltott fel Zayn. Erre minden felkeltünk a sátorban.
- Miaz?- Kérdezte Harry.
Zayn kiszedte magaalól kavint.- Ráfeküdtem a madárra.- Mondta mérgesen és odadobta Louishoz Kavint.
- Na nedobáld!- Mondta Louis és visszafeküdt Kavinnel aludni.
Megint beletelt egykis időbe még visszaaludtunk.
----------
Reggel én keltem először. Aquára néztem és láttam, hogy a feje Niall mellkasán van. Halvány gőzöm sincs hogy kerülhetett oda Niall. Rögtön az jutott eszembe, hogy beszélni akarok Liammel. Kint nemtaláltam, úgyhogy elindultam keresni, ekkor hangokat hallottam. Liamét. Amit hallottam az sokkolt.
- Nekem is nagyon hiányzol! Szia szeretlek puszi!
Könnyes szemmel elkezdtem futni előre. Nemtudtam merre tartok, de az már nem is érdekelt.
Dühös voltam magamra, mert azthittem, hogy egy ilyen kis sztár észrevehet egy magamfajta egyszerű lányt.
Visszaértem a sátorhoz és láttam hogy Aqu is fennvan már. Rögtön odamentem. Letöröltem a könnyeimet és úgy tettem mintha semmise történt volna.
- Na beszéltél vele?- Kérdezte.
- Nem de nem számít.- Mondtam.- Menjünk reggelizni.- Jelentettem ki.
Nagyon nagyon tetszett a történet és nagyon várom a következőt!!!
VálaszTörlés